The Beads of Tenth- to Twelfth-Century Hungary

An examination of the beads recovered from three Hungarian cemeteries in use during the 10th-12th centuries resulted in the identification of 61 distinct bead types. Seven of these were found to be significant on the basis of frequency analysis, and represent the beads most used by the local population. The study is enhanced by comparative material from a number of other contemporary archaeological sites in and around the country. The classification system developed for this study is applicable to other geographical areas and time periods, and may be expanded or otherwise modified to suit the needs of other researchers

MPM – The Magyar Nemzeti Bank’s monetary policy model

March 2011 marked the introduction of the MNB’s Monetary Policy Model (MPM), representing a paradigm shift in both inflation forecasting and monetary policy decision support. In contrast to the previous conditional projections, the MPM offers an endogenous definition for both the policy rate and the exchange rate. Given the forward-looking nature of this model, expectations by economic agents play a key role in monetary transmission; therefore, instead of one-off interest rate measures, the achievement of inflation target is guaranteed by the entire interest rate path over the forecast horizon. In the following, we discuss the underlying structure and logic behind the MPM, as well as the functioning of key behavioural equations, while also examining how the channels of monetary transmission appear in the model. We also present our motivations regarding the model switch and review how developing and operating this new tool have changed our current processes.forecasting, monetary policy, inflation targeting, macroeconomic model.

Miért más ez a válság, mint a többi? | Az adósságleépítés szerepe a nagy recesszióban

A szakirodalom áttekintésével bemutatjuk az adósságleépítés (mérlegalkalmazkodás) jelenségét és gazdaságpolitikai következményeit. A jelenség nagy figyelmet kapott az utóbbi években, mivel magyarázatot ad arra, miért mélyebb ez a mostani (az angol nyelvű szakirodalomban nagy recessziónak nevezett) válság, mint a szokványos ciklikus visszaesések. Először azt az állítást vizsgáljuk, hogy a pénzügyi válságokat követő recessziók mélyebbek és elhúzódóbbak, mint a többi. Ezután leírjuk, hogyan alakul a pénzügyi válságokat követő adósságleépítés a háztartások, a pénzügyi és más vállalatok, valamint az állam esetében. Végül azt vitatjuk meg, hogyan korlátozzák ezek a folyamatok az állam által bevethető gazdaságpolitikai eszközöket a válságkezelés során. A válság egyik fontos tanulsága, hogy a fejlett és feltörekvő országokat ugyanazok a globális folyamatok teljesen eltérő gazdaságpolitikai kihívások elé állították. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E32, E52, E63, E65, F32, F42

Optimal simple monetary policy rules and welfare in a DSGE Model for Hungary

We explore the properties of welfare-maximizing monetary policy in a medium-scale DSGE model for Hungary. In order to make our results operational from a policymaker’s perspective, we approximate the optimal policy rule with a set of simple rules reacting only to observable variables. Our results suggest that “science of monetary policy” that is found robust in simple models, holds in this medium-scaled setting as well. That is, the welfare-maximizing policy that aims to eliminate distortions associated with nominal rigidities can be approximated by a simple inflation targeting rule. Adding exchange rate into the feedback rule only marginally improves the stabilization properties of the policy rule. However, a rule reacting to wage inflation can be significantly welfare-improving. These results may suggest that in our medium-sized model the distortions associated with sticky wage setting have at least as important welfare implications as those related to the price stickiness in product markets.monetary policy, central banking, policy design

Understanding the rebound surface hardness of concrete

Surface hardness testing of materials can be considered as the oldest method to get information about strength related material properties. In recent decades the rebound hammer has been the most popular surface hardness testing device for concrete uniting the advantages of its predecessors. In the technical literature numerous proposals are available for simple, two-parameter regression analyses of rebound surface hardness vs. compressive strength relationship of concrete. The remarkable diversity of the proposed curves implies the need of the more than two-parameter regression techniques to reveal the most pronounced parameters governing hardness behaviour. The objectives of present experimental studies were to carry out dynamic and static hardness tests, Young’s modulus and compressive strength tests on concrete specimens. From the development of the tested properties with time it can be concluded that the rebound hammers provide a hardness value for high strength concretes connected to the Young’s modulus rather than the compressive strength. Present paper includes a parametric simulation and a parameter fitting of the verified phenomenological constitutive model of the authors which recognizes the w/c ratio as the main driver of the interrelated material properties and gives a realistic formulation for the time dependent behaviour of the rebound surface hardness of concrete

Fiskális politikai sokkok hatásvizsgálata általános egyensúlyi modellekben

A dolgozatban a fiskális politika hatásmechanizmusát vizsgáltam különböző sztochasztikus, dinamikus, általános egyensúlyi (SDGE) modellekben. Az első fejezetben az elmélettörténeti előzményekről volt szó. Megvizsgáltam, hogy melyek a mára a makroökonómiai gondolkodás alapvető keretévé váló SDGE-modellcsalád azon legfontosabb jellemzői és következtetései, amelyek a fiskális politika elemzésében is új távlatokat nyitottak. Áttekintettem a szokásos modellváltozatokat, kitértem az irodalom legfontosabb modellezési különbségeire. Végül az empirikus tanulmányokról adtam rövid összefoglalót, kiemeltem a fiskális sokkokra adott válaszok szokásosak tekinthető stilizált tényeit, és kitértem azokra a módszertani különbségekre, amelyek az eredmények szempontjából is döntőek lehetnek. A második fejezetben a fiskális expanzió lehetséges kínálatoldali hatásait tekintettem át. Nominális alkalmazkodási nehézségektől mentes modellekben elemeztem különböző fiskális politikai sokkokat. Azt láttam be, hogy a fiskális politika – az általa generált jövedelmi és helyettesítési hatások révén – olyan döntésekre késztetheti a racionális döntéshozókat, amelyek az aggregált változókban hasonló kvalitatív (és az aktorok viselkedésének érzékenységétől függűen) akár kvantitatív következményekhez vezetnek, mint amit az egyszerű keynesi modellkeretben kapnánk. Vagyis a kormányzati kiadások és az aggregált gazdasági teljesítmény erős statisztikai együttmozgását a kínálati mechanizmusok is reprodukálhatják. Ez azért fontos, mert a keynesi IS-LM rendszer elsősorban empirikus „jósága” okán maradt mindmáig a fiskális politika vizsgálatának értelmezési kerete akár a gazdaságpolitikai, akár – az újkeynesi modellek térhódításával – az akadémiai diskurzusban. A harmadik fejezetben arra kerestem választ, hogy milyen hatással jár a jövedelmi újraelosztás fokozásaként értelmezett fiskális expanzió egy kis, nyitott gazdaságban. Megmutattam, hogy – az újraelosztás károsultjainak és kedvezményezettjeinek fogyasztási szerkezetére tett valószerű feltevések mellett – egy nyitott gazdaság súrlódásokkal kiegészített kétszektoros reálmodellje számos, az irodalomban szokásosnak tekintett empirikus megfigyelés illusztrálására alkalmas lehet. Ez azt jelenti, hogy a „várt” eredmények az ármerevséget feltételező újkeynesi keretnél egyszerűbb, tiszta reálmodellben is megkaphatók. Másrészt, a modell érdekes adalékot jelenthet akár a 2002 körül tetőző hazai fejlemények, az úgynevezett „jóléti rendszerváltás” értékeléséhez is. A monetáris szektor mellőzésével árnyalható ugyanis a jegybanki politika szerepéről szóló – igen erős prekoncepciókkal terhelt – hazai gazdaságpolitikai diskurzus. A magyarországi helyzet szempontjából lényeges lehet ugyanis, ha belátható, hogy a valuta reálfelértékelődése és a külső egyensúly „romlása” a szigorú monetáris feltételek hiányában – pusztán a fiskális impulzus hatására – is bekövetkezik. A negyedik fejezetben a kormányzati beruházások hatását elemeztem egy kis, nyitott gazdaságban. A kormányzati tőkekiadásokat olyan infrastrukturális fejlesztésekként modelleztem, amelyek közvetlenül bővítik a kibocsátást, és pozitív externális hatást jelentenek a magánszektor termeléséhez. Így a kormányzati beruházások közvetlenül bővítik a kibocsátást és a fogyasztást, továbbá emelik a magántőke termelékenységét, így beruházási fellendülést is okoznak. Ha az ambiciózus kormányzati tőkebővítést részben ingyenesen elérhető külső forrásokból finanszírozzák, akkor enyhül a gazdaság erőforráskorlátjára, a folyó fizetési mérlegre, a költségvetésre és a kamatlábra nehezedő nyomás. A modell legfontosabb tanulsága azonban az, hogy valódi növekedési lendületet a hitelpiacokhoz való könnyebb hozzáférés, nem az ingyenforrás jelent. Ez némiképp árnyaltabb és szkeptikusabb képet sugall arról, hogy mit várjunk az uniós transzferektől. A felzárkózás folyamatát számottevően befolyásolják továbbá olyan, a fiskális sokkra – feltételezhetően – ortogonális változók, „mély” paraméterek, amelyek a magánszektor termelési feltételeit, illetve preferenciáit jellemzik

Tools to develop end-user programming skills from primary school to higher education

Some years ago at the MIDK2013 Conference [16] we presented a concept regarding the use of a new generation of computer programming novice languages (in fact, an environment, called ‘block languages’). We showed how we imagine the use of this kind of language for different ages and at different levels of education. Now we would like to present the results of our projects related to this concept and our psychological and pedagogical experiences. Furthermore we would like to present further tools to develop end-user programming skills from primary school to higher education